Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hungaria Televizio Kozalapitvany

1994. február 12.

Békesi László ismertette a Magyar Szocialista Párt gazdasági programját. Kijelentette, hogy pártja a Hungária Televíziót és más hasonló szervezeteket nacionalista propagandának minősíti és a szocialisták erre nem kívánnak pénzt fordítani. /Pesti Hírlap, febr. 12./

1996. február 29.

A magyar Országgyűlés alapelvet sértett, amikor egyeztetés nélkül, az RMDSZ tiltakozása ellenére megszavazta Szőcs Géza tagságát a Hungária Televízió Közalapítvány /Duna TV/ kuratóriumának ellenőrző testületébe, jelentette ki Tabajdi Csaba politikai államtitkár a parlament média-albizottságának febr. 29-i ülésén, amelyen a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény határon túli magyarságot érintő kérdéseit vitatták meg. Tabajdi Csaba szerint törvénymódosítással eleget lehet tenni a határon túli magyar szervezetek igényének, hogy a kuratóriumban növeljék a határon túliak részvételét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2-3./

1996. március 4.

Magyarországon a médiatörvény elfogadása után megkezdték az MTV, a Duna TV, a Kossuth és Petőfi Rádió átszervezését, a médiákat működtető közalapítványok kuratóriumának kinevezését. Az Országgyűlés az ellenzéki pártok javaslatára megszavazta, hogy a határon túli magyarságot a Hungária Televízió kuratóriumában Szőcs Géza képviselje. Az RMDSZ kifogásolta, hogy erről előzőleg nem konzultáltak velük. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

1996. március 18.

Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ márc. 18-án konzultációt tartott a határon túli magyar közösségek képviselőivel. Megállapodtak abban, hogy a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába a romániai magyarság /RMDSZ/ 3 főt, a szlovákiai magyarság /Csemadok/ 2 főt, a jugoszláviai magyarság egy főt /VMSZ az első két évre, VMDK a második két évre/ jelöl. A hetedik helyre az első két évre a kárpátaljai magyarság, a harmadik évben a horvátországi, a negyedik évben a szlovéniai magyarság szervezetei jelölnek képviselőt. Megállapodtak abban is, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumába négy évre az RMDSZ, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumába - kétévenként rotációval - a VMDK, illetve a Csemadok delegál képviselőt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./

1997. április 4.

A magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/ ápr. 4-én, Kolozsváron tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, a SZET-tel való kapcsolatért felelős ügyvezető alelnök. Napirenden szerepelt: 1. Az RMDSZ V. Kongresszusát előkészítő Alapszabályzat- és Programbizottság SZET-képviselőinek kijelölése (2-2 személy); 2. Tájékoztató az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei tevékenységéről; 3. Hozzászólások, különfélék. - Az első napirendi pont keretében az Alapszabályzatot kidolgozó bizottságba Káli Király Istvánt és Gálfalvi Zsoltot jelölte a SZET, míg a Programbizottságban D. dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Balázs Sándor egyetemi tanár fogja képviselni a SZET-et. A ásodik napirendi pont keretében Somai József, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma titkárának jelentése hangzott el. Somai József bemutatta az RMDSZ kezdeményezésére immár egy éve létesült Iskola Alapítványt, amely a hátrányos helyzetű diákok támogatására ösztöndíj-rendszert létesít, a támogatási összeg felét pedig intézményfejlesztésre, ingázó egyetemi tanárok szálláshelyének megteremtésére kívánja fordítani. A jelentés után a kérdésekre Markó Béla szövetségi elnök, az Alkuratórium elnöke válaszolt. A harmadik napirendi pont keretében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű politikai kérdésekről. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitát is érintette: a kormánykoalíció csakis folyamatosan tudja elképzelni a kisebbségi kérdés rendezését. A koalícióban egyetértés van a romániai magyar nemzeti közösségnek a felsőfokú oktatáshoz való jogáról, de a vita tárgya az, hogy ez az önálló magyar egyetem hogyan viszonyuljon a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez. Elmondta, hogy számára is a legfontosabb a magyar egyetem megvalósulása. Markó Béla nem lát ellentmondást az önálló magyar egyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében tovább élő magyar tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi egyetemi hálózat között. - A testület megerősítette Jakab Gábort a Magyar Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagságában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1999. szeptember 14.

Szept. 13-án a Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi körúton levő elnöksége találkozott a Duna Televízió marosvásárhelyi közönségével. A Bernády Házban megtartott találkozón a vendégeket Gálfalvi György, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagja köszöntötte. Bíró Sándor, a kuratórium elnöke szerint jó hangulatú munka folyik a kuratóriumban. Az alapítvány feladata elsősorban a Duna Televízió függetlenségének védelme, ugyanakkor ellenőrzi, hogy a tévé betartja-e a közszolgálatiság szabályait. Az erdélyi körút alkalmat a nézőknek, hogy véleményt mondjanak a Duna tévé műsorairól, javaslatokat, ajánlásokat fogalmazzanak meg. A jelenlevők még több dokumentumfilmet, történelmi jellegű riportot és főleg a Magyarország határain kívül élő magyarok életét bemutató műsort igényeltek. Egyesek kifogásolták, hogy bizonyos témákat, problémákat túlságosan lekerekítenek. Szóba került az olyan gazdasági műsorok hiánya. /(mózes): A Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi körútja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./ Szatmárnémetiben, a Hungaria Televízió Közalapítvány elnöksége és a helybeli értelmiség találkozóján sok kérdés felmerült, ezek között volt az, hogy többet kellene foglalkozni a Partiummal és a szórványmagyarság problémáival, fel kell mutatni azokat a sikeres vállalkozásokat, melyek adott településen a közösség megtartói. A Vállaj-Csanálos régóta megnyitásra váró határátkelő, ahol napok alatt minden kész volna a forgalom beindítására, ha lenne végre a döntéshez elegendő politikai akarat. 100-150 ezer ember helyzetén könnyítene ez a döntés! Vetési László, az erdélyi kuratórium vezetője is jelen volt. Többen dicsérték a Duna TV adásait, nemzet- és közösségmegtartó műsorait. - Kisebb közösségek, falvak továbbra is igényelhetnek parabola-antennát, ott, ahol a Duna TV adása kábeltévén nem hozható be. /A Duna TV figyelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

1999. szeptember 16.

Szept. 14-én a Hungária Televízió Alapítvány vezetősége erdélyi körútja során Kolozsváron találkozott közéleti személyiségekkel. A jelen lévő kolozsváriak felvetették: az eddiginél jobb híradóra lenne szükség, történelmünket, kultúránkat bemutató műsorokra. Pillich László 295 erdélyi néző kézjegyével ellátott levelet nyújtott át az alapítvány elnökének, amelyben a Héthatár és a Közép-európai Magazin tervezett megszüntetése ellen tiltakoztak. /Vendégünk volt a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ A Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) küldöttsége Gyulafehérváron Jakubinyi György érsekkel, a Hittudományi Főiskola tanáraival, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanáraival és diákjaival találkozott. A HTVK Csíkszeredában sok hasznos észrevételt kapott. Abban minden hozzászóló megegyezett, hogy a Duna TV-re szükség van, hogy a magyarságtudat ápolásával szolgálatot teljesít, ám ugyanakkor megfogalmazódott az újítás is. Ellustult a Duna TV fogalmazódott meg a kritika. /Frissítést kíván a versenyhelyzet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./ A Hungária Televízió Közalapítvány Szatmárnémetiben tartott közönségtalálkozóján Hegedűs Zsuzsa református lelkész, a Közalapítvány egyik mérvadó személyisége, drámai beszédben ecsetelte a nemzetünkre leselkedő demográfiai katasztrófa veszélyeit. Hegedűs elmondta: a magyarországi politikai pártok valósággal versengenek azon a téren, hogy melyikőjük tud kiterjedtebb pánikhangulatot kelteni. Arról azonban kevés szó esik, hogy a megmaradásért tenni is kéne valamit - ez pedig áldozatkészséget, következetes segítségnyújtást, nemzetstratégiai gondolkodást és ami ezzel szervesen összefügg: hitet követel. Egy ország nem azoké, akik meghalnak érte, hanem azoké, akik teleszülik! - állapította meg a szónok, majd hangsúlyozta: addig, amíg a családban meghatározó terheket hordozó nőnek mint anyának és nevelőnek nem lesz nagyobb méltósága (és mozgástere), minden demográfiai tervezgetés írott malaszt marad. Sajnos, a mai magyar pártok csaknem kivétel nélkül adósak a nő etno és társadalompolitikai szerepének felismerésével. Hegedűs Zsuzsa hangsúlyozta: az egészséges nemzeti lét és közélet alapfeltétele az, hogy az igazságot ki lehet mondani. Az igazság pedig az, hogy nem fogyhatunk tovább! Nem lehetünk előmozdítói saját nemzetünk élettani őrlődésének, felszámolódásának. Az egyházi és a különféle civil szervezeteknek az eddigieknél sokkal többet kell majd foglalkozniuk a magyar családok védelmével? Ezt a foglalkozást ki kell terjeszteniük a határokon túl élő magyarság köreire is - fejezte be a lelkésznő. /Hegedűs Zsuzsa a magyarság demográfiai katasztrófájáról. A jövő alakítása a mi felelősségünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./

2000. március 8.

Szabó Tibor, a HTMH elnöke a határon túli magyar szervezetek megbízottaival tanácskozott március 2-án a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumában, valamint a Magyar Rádió Közalapítvány és a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumában betöltendő helyekkel kapcsolatosan. Az egyeztető megbeszélésen az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte. A magyar médiatörvény szerint a HTMH és a határon túli magyar szervezetek közötti megállapodás értelmében a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumába az RMDSZ 2000-2004 között 3 személyre, 2000-2002 között pedig egy további személyre tehet javaslatot. A személyi javaslatokat a kuratórium kérésére egy későbbi időpontban kell megtenni. /Erdélyi magyarok a médiakuratóriumokban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

2000. április 6.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa delegálta a Hungária Televízió Közalapítvány (Duna TV) kuratóriumának erdélyi tagjait, a következő személyeket: dr. Benkő Samu történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke; Gálfalvi György író, a Látó helyettes főszerkesztője; Kántor Lajos író, a Korunk főszerkesztője; Vetési László lelkész, közíró. Hárman közülük - Benkő Samu, Gálfalvi György és Vetési László - az elmúlt négy évben is benne voltak a kuratóriumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 6. - 1696. sz./

2000. május 2.

Székelyudvarhelyen ápr. 30-án Rádiós munkanap címmel tartottak szakmai megbeszélést a hazai és anyaországi rádiósok, tévések, újságírók. Az eseményt kezdeményező udvarhelyi Príma Rádió meghívására a gondolatcserén részt vett Budai László, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja, a Kossuth Rádió néhány munkatársa Kondor Katalin főszerkesztő vezetésével és Pekár István, a Duna Televízió alelnöke. Marosvásárhelyi és csíkszeredai rádiósok szintén jelen voltak. Szász Jenő polgármester szólt a hírműsorok egyhangúságáról, csaknem minden alkalommal ugyanaz a két-három személy nyilatkozik az erdélyi magyarság nevében rádióban és televízióban egyaránt. A polgármester azt is jelezte, hogy Udvarhelyen kétpólusú a sajtó, ez bizonyos vezető személyek/politikusok közt évek óta fennálló feszültséggel magyarázható. El kell érni, hogy számos műsorban jelen legyen a határon túli régió határon túli munkatársakkal együtt- mondta Kondor Katalin főszerkesztő. - A hazai jelenlevők elhatározták, hogy a közeljövőben érdekvédelmi szövetséget hoznak létre, ugyanis vannak helységek - például Szováta -, ahol a román tulajdonos az igényekkel ellentétben csak minimális adásidőt biztosít magyar nyelven. /Rádiós munkanap. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

2000. május 4.

Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatal szervezésében, a több mint egy éve szerveznek Polgári Estek rendezvénysorozatot. Legutóbbi meghívottai a Kossuth Rádió vezető munkatársai voltak: Kondor Katalin főszerkesztő, Szitnyai Jenő, Perjés Klára, Kiss Gyöngyi, Szilágyi Zsolt. Jelen volt a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja, Budai László is. A vendégek nevében Kondor Katalin beszélt elismerően a városban látottakról, kiemelte a fiatal színtársulat teljesítményeit, a színház szerepét Udvarhely művelődési életében. /Polgári est Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

2000. május 26.

Benkő Samu, Könczöl Antal, Kántor Lajos, Gálfalvi György, B. Kovács István, Vetési László, és Józsa László, a Hungária Televízió Közalapítvány kurátorai nyilatkozatukban aggodalmuknak adnak hangot, amiért a Duna Televízió az "anyagi ellehetetlenülés küszöbére érkezett." /Anyagi ellehetetlenülés küszöbén a Duna Televízió? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2000. szeptember 22.

Várhatólag szept. 22-én választják meg Sára Sándor utódját. Az új elnök megnevezése után rövidesen kiderül, hogy megőrzi-e vagy sem önállóságát a Duna Televízió. A Hungária Televízió Közalapítvány határon túli kurátorai - 4 erdélyi, 2 felvidéki, 1 délvidéki, 1 a nyugati régióból - sajtóhoz is eljuttatott 12 pontos jegyzéke azt sugallja, hogy az elnökség példátlan dialóguskészsége ellenére a Duna tv eddigi arcélét és önállóságát megőrizni vágyó kisebbségiek veszélyt éreznek. "Biztosítékot várunk abba az irányba, hogy végleg megtörténik a lemondás a DTV-MTV beolvasztási szándékáról, megszületik a két médium közötti kapcsolat méltányos és tisztességes rendezése, világosan meghatározott és biztosított lesz a DTV semmihez sem hasonlítható mássága, önállósága és ennek védelme is. Értékelésünk szerint a DTV megválasztott elnökének, bárki legyen is az, nyilatkozatot kell aláírnia, amelyben felvállalja a DTV alapító okirataival nem ellenkező határon túli elvárások. - Magyarországon a Duna Televízió nézettsége minimálisra csökkent. A nézettségi és gazdasági szempontokat hangsúlyozó magyar politikusokkal és kurátorokkal szemben a kisebbségből jövők úgy vélik: a Duna tv önállóságáról vagy szükségességéről nem érdemes vitatkozni. Valóban nincs olyan ország, amely több közszolgálati televíziót tartana fenn, de olyan nemzet sincs, amelynek kétharmada határain túl él. /Hagyományőrzés vagy változás. A Duna Televízió elnökválasztásának tétje. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2000. december 12.

Dec. 11-én Kolozsváron tartott megbeszélést a Duna Televíziót felügyelő tulajdonosi testület, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának küldöttsége. A vezetőség erdélyi tájékozódó körútjának végállomása a kolozsvári, amelyet más erdélyi városokban rendezett hasonló találkozók előztek meg. Jelen volt Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke is. Pálfy G. István elmondta, hogy az adó magyarországi nézettsége nagy mértékben esett, de már a határokon túl is csökken népszerűsége. A televízió új vezetősége a Duna Tv e napokban megújuló arcélében látja a megoldást. /Egy nézettebb Duna Televízióért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ A Duna TV-t működtető Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma dec. 9-én Marosvásárhelyen helyi értelmiségiekkel találkozott. Jelen volt a kuratórium két erdélyi tagja: Gálfalvi György és Vetési László, valamint a magyar Országos Rádió és Televízió Testület egyik tagja is. Köztudott, hogy néhány hónapja új vezetősége van az intézménynek, mely főként hozzánk, határon túl élő magyarokhoz szóló adásokat készít. Magyarországon csökken a Duna-adások nézettsége. Többen több optimizmust igényeltek a műsoroktól, azt, hogy ne csak a nehézségeket, de az értékeket mutassa fel. A Duna leghűségesebb közönsége a gyermeksereg és a nyugdíjasok tömege, tehát adásszerkesztéskor feltétlenül gondolni kell rájuk. A kuratórium főként azt tekinti az intézmény küldetésének, hogy otthonmaradásra ösztönözze a határon túli magyarokat, és hozzájáruljon biztonságérzetük erősödéséhez. /(Máthé Éva): A Dunáról - a Maros partján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2002. január 28.

Egyre kevesebb a magyar Pusztakamaráson /az 1400 lakosból csak 198-an vannak/, két éve nincs magyar iskola sem. A napokban átadták a Duna Tv és a Hungária Televízió Közalapítvány közös ajándékát, egy tévékészüléket. Az ünnepségen a falu szülötte, Sütő András is részt vett. Arra való ez az ajándék, hogy a pusztakamarási gyülekezet a templomon kívül is halljon magyar szót — fogalmazott Birtha István kolozsvári esperes. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke úgy látja, az ajándék a pusztakamarásiakban a felfelé nézést erősíti. Sütő András üdvözlőbeszédében kifejtette: "Ez az ajándék fűti azokat, akik fáznak, akik a magyar nyelv melegét várják. A televízió lehetőség a kapcsolattartásra a nagyvilággal, hogy Pusztakamarás bekapcsolásával az összmagyar szellemi forgalomba, Pusztakamarás feltámasztását is szolgáljuk." Elmondta, hogy nagy álma szülőfalujának a Sütő-portán egy közösségi házat építeni. Az író említést tett a 2001-es algyógyi kiáltványról, amellyel sem a magyar értelmiség, sem a média nem foglakozott eleget. A szórvány problémáját boncolgató dokumentumot 62 református lelkész írta alá, ami ritkaságnak számít a szórvány a történetében. - Létezik ugyan magyar osztály a szomszédos Nagysármáson, a nagy távolság miatt azonban a pusztakamarási gyermekek otthon, román iskolát végeznek. A lelkész szombatonként a vallásórák után magyar órákat tart, de ez nem pótolja a magyar iskola megszűnéséből származó veszteséget. A lelkész szerint félő, hogy harminc év múlva Pusztakamaráson nem lesz magyar család. /Máté Erzsébet: Anyaországi támogatás Pusztakamarásnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2002. június 17.

Jún. 16-án szülőfalujában, Pusztakamaráson köszöntötték a 75 éves Sütő András erdélyi magyar írófejedelmet az egybegyűltek. A református templomban a hálaadó istentiszteleten igét hirdetett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, valamint Csató Béla, marosvásárhelyi plébános. Amikor innen elmegyünk, kezdjünk életmentésbe, mondotta Csató Béla plébános, és először a lelki életet mentsük. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke vette át a szót. Ahogy nő és gyarapszik az életmű, mintha úgy fogynának el azok, akik olvashatnák, hangzott a figyelmeztető megjegyzés Vetési Lászlótól. Az ünneplők gyülekezete Mezőségi Tanulmányi Alapot hoz létre, jelentette be Vetési László, amelynek segítségével támogatják a szórványvidéken élő tehetséges gyermekek és fiatalok anyanyelvi továbbtanulását. Az ünnepi köszöntők sorát Bálint-Pataki József nyitotta meg, aki Magyarország miniszterelnökének, Medgyessy Péternek az üzenetét tolmácsolta. Ezek után köszöntötte Sütő Andrást Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség részéről, Farkas Árpád, Márkus Béla, Sylvester Lajos, Bogdán László, Bertha Zoltán, Nagy Pál, Kötő József, a pusztakamarásiak részéről pedig Szász Gyula. Sütő András megköszönte a hozzá címzett szavakat, kegyelettel említette föl mindazokat "az emlékbe költözetteket", akik nélkül e maradék nép nem létezne. Az ünnepi gyülekezet a templomból a szülőházhoz vonult, ahol Vetési László felolvasta Fodor Sándor üzenetét, majd Pálfy G. István közíró, a Hungária Televízió Közalapítvány elnöke mondott köszöntőt. A köszöntők sorát Kányádi Sándor zárta, aki, mint mondotta, aszúsodó szeretettel üdvözli a születésnapját ünneplő Sütő Andrást. Az írót az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület életműdíjjal tüntette ki. /Köllő Katalin: Ott álltunk, tehettünk-e másként? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17/

2003. december 11.

A riport, interjú, stúdióbeszélgetés kategóriában Xantus Gábor: Ruhapista - a kolozsvári világpolgár című filmje bizonyult a legjobbnak. Ruha István pályaképe nem summázható néhány mondatban. Fellépéseinek megannyi helyszínét a világtérképen kell keresnünk, nagynevű karmesterekről és zenekarokról őrzött élményei kötetekre rúgnak. Mit ér a művész, ha érdemes, és mit ér, ha magyar? Művészetről, hitvallásról, koncerttermek csillogó világáról s a haza lámpafénymelegéről szól a Ruha István-portré. Író: Xantus Gábor, szerkesztő: Xantus Gábor, operatőr: Xantus Gábor, rendező: Xantus Gábor, vágó: Tárkányi János, riporter: Selmeczi György. /Kamera Hungária televíziós műsorok fesztiválja 2003. A díjazottak egyike: Xantus Gábor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2004. augusztus 15.

A katolikus fiatalok csoportjainak találkozójának, a Hálónak idén egy szlovákiai kis falu, Rózsaszállás adott otthont, a közel ötszáz résztvevőnek. Az előadók között volt Jelenits István, Sebestyén Ottó és Czakó Gábor író. Megjelent a táborban Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Csallóközi Zoltán, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja és Gebauer Szabolcs a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének főtitkára is. /Kovács Kinga Katalin: Küldetésünk a világban... Háló tábor 2004. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 15./

2004. november 6.

A Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi kurátorai /Gálfalvi György, Kántor Lajos, Marosi Barna, Vetési László/ közös nyilatkozatukban aggodalmukat fejezték ki a Duna Televízió elnökválasztása körül kialakult helyzet miatt. Elvárják, hogy a pártpolitikai konfliktusokat félretéve, egyedül a Duna TV jövőjének szempontjait tartsák szem előtt. A tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatásban a Duna Televíziónak kulcsszerepe van. /A Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi kurátorainak nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2005. február 18.

Cselényi Lászlót, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatóját választotta a Duna Televízió elnökévé február 17-én a közszolgálati médiumot felügyelő , Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma. Cselényi László televíziós rendező, szerkesztő 1951-ben született Kolozsváron, ahol a hetvenes években pszichológiát, majd Bukarestben rendezést tanult. A kolozsvári bábszínházban kreativitáskutató, irodalmi referens és rendező volt, majd 1977-től négy éven át Bukarestben, a román televízió magyar adásánál tevékenykedett rendezőként, szerkesztőként; ugyanilyen beosztásban dolgozott 1983-as áttelepülése után 13 esztendőn keresztül a Magyar Televízióban. 1996-tól a Duna Televízió szerkesztője, a Minoritates Mundi szerkesztőség vezetője, a millenniumi műsorok főrendezője, 2002 óta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház Kht. ügyvezetője. /Cselényi László a Duna Tv új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2005. november 30.

A Duna Televízió elnöke és a Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) kuratóriumi elnöksége látogatott el Marosvásárhelyre, a Sapientia Egyetemre, előadások hangzottak el. Hollanda Dénes, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja nyitotta az előadás-sorozatot. A modern társadalom és a televízió viszonyát elemző médiakurzus során több témakörről is szó esett: a magyarországi médiaszabályozásról, a közszolgálatiság szabályainak érvényesüléséről, a médiatámogatási politikáról, valamint a megújuló Duna Televízió lehetőségeiről. Az előadásokat közönségtalálkozó követte. /Nagy Botond: Telt ház és televízió. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

2008. szeptember 9.

Szeptember 11-re halasztotta döntését a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége arról, hogy pályázat kiírásával vagy automatikus meghosszabbítással további négy évre Cselényi László jelenlegi tévéelnökre bízzák a Duna Televízió elnökségét. /Lokodi Imre: Bizonytalan Cselényi sorsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998